Masahisa Goi költő, filozófus, énekes, Tokióban született 1916. november 22-én. Habár zenei karrierről álmodott, egyszer csak - minden tudatos szándék nélkül – a filozófia és a spirituális tanulás birodalmában találta magát.
Goi mester több, mint 50 könyv és számos költemény szerzője. Többek között az Isten és ember (első és legalapvetőbb munkája), Olvasmányok Lao Cu-ról, Olvasmányok a Bibliáról, Hogyan fejlesszük spiritualitásunkat, Út a fehér fénybe, Az ember, aki összeköti az eget és a Földet (önéletrajz) és Az emberiség jövője – hogy csak néhányat említsünk. Ezek közül az Isten és ember valamint Az emberiség jövője angolul jelent meg, műveinek további fordítása folyamatban van.
1980-ban történt távozása előtt Masami Saionji asszonyt, nevelt lányát, nevezte meg követőjeként és az általa létrehozott Ima a világbékéért mozgalom vezetőjeként.
Idézet Masahisa Goi: Isten és ember c. könyvének előszavából
"Életemet eltölti a vágy,
Hogy híd legyek
Ég és Föld között.
Mélységes vágyakozás lobogott bennem, hogy valamilyen szerepet töltsek be az égi ideálok megvalósításában itt a földön, hogy égi tisztulást hozzak ebbe a földi létbe, hogy tökéletes béke és öröm töltse el a földi életet. A szikra lánggá változott bennem, vágyam imává és tetté lett:
Miközben csak Istenre gondolok, minden eltűnik köröttem,
Összetett kezeim sem érzem már,
Mindent betölt az Ég kék ölelése.
Ahogy ebben a rövid versben is megpróbáltam kifejezni, elmém egyre csendesedett, mind mélyebbre jutottam az Atya iránti teljes bizalomban. És azután:
Ott, hol Ég és Föld ereje egyesült, s
Tenger zúgásává mélyült,
Ott kelt fel a Nap.
Idővel elértem az elme harmonikus állapotát, melyben megéltem az Eget, eggyé váltam a Földdel és Istennel, eggyé váltam Önvalómmal. Beléptem az Istennel való egység valóságába, és újjászülettem olyan lénnyként, aki mindent képes elengedni, s ezáltal mindent elnyer.
Ez akkoriban történt, amikor rejtett karmikus okok törtek felszínre a Földön. Dúlt a második világháború, mely Japán vereségéhez vezetett, és amely erőszakot és pusztítást hozott a világra. Majd eljött a hidegháború, amely immár a harmadik világháború kitörésével fenyeget. Ez az a folyamat, amely az emberiséget fokozatosan a pusztulás irányába vezette egykor, és vezeti ma is.
Mi lesz így a világgal? Eljöttek a végítélet napjai, ahogy a Biblia jövendölte? Eljött a vég az emberiség többsége számára? Szembesülve a társadalmakat, nemzeteket és a világot mardosó karmikus tüzekkel, valóban haszontalan lenne egyéni vágyakozásunk a harmónia iránt? Súlytalanok lennének a világ békét szorgalmazó eszmerendszerei? Megmenti vajon Ég a Földet a végül? E bizonytalanságoktól és félelmektől gyötörve a világ képtelen éltetni a holnapot illető reményt, az ember elveszettnek érzi magát, nem tudja, merre forduljon segítségért.
Ezekben a válságos időkben is hiszek abban, hogy amennyiben az emberiség képes lesz megérteni valódi identitását, és kapcsolatba lép Istennel, felül tud emelkedni ezeken a nehézségeken és zavarodottságon, elérve a valódi spirituális békét és ébredést, és ezzel talán békét tud teremteni a világon."
|